A német Maclaim crew a világ első számú fotorealisztikus graffitiket festő csoportja, munkáik a világ számos pontján megtalálhatóak, lévén a négy tagú profi csapatnak szinte folyamatos festésből és gyakori turnézásból áll az élete. Most Case és Rusk válaszolt a graff.blog.hu kérdéseire, az alábbiakban a velük készült interjúnkat olvashatjátok.
 

Mikor kezdtél foglalkozni a graffitivel, és mi inspirált?
Case: 1995-ben kezdtem a graffitit, és az inspirációmat a városbeli haveroktól és ősrégi fekete-fehér graffmagazinokból kaptam.
Rusk: 1994-ben! Valójában nem volt semmi, ami kifejezetten inspirált volna. Egyszer csak elkezdtem egy Edding filccel rajzolgatni az iskolai könyveimbe, anélkül, hogy tudtam volna, hogy ez a graffiti.

Hogyan mondtad el a szüleidnek, hogy ezzel akarsz foglalkozni? Hogyan reagáltak?
Case: Egyik első illegál rajzom után megkergettek, és a szüleim nem igazán voltak elragadtatva tőle. Egy csomó aggodalom után, és miután az első pár melómat is megcsináltam, édesanyám - a család feje - azt mondta: Fiam, tehetséges vagy, próbáld kihasználni. Tehát megpróbáltam.
Rusk: Rendőrségtől/újságokból tudták meg. A reakciójuk sem volt a legjobb.

Milyen volt az első fújás? Mit éreztél, és mi volt az?
Case: Az első munkáimnal azt gondoltam, istenem remélem ez menni fog. Aztán kibújt belőlem a kisördög, és az csinálta.
Rusk: Imádtam, főleg az illegális festés kerített hatalmába az elején. Később egyre jobban és jobban a stílus fanatikusa lettem.

Mikor és hogyan alakult a csoport, mit jelent a nevetek?
Case: 2000-ben alakultunk meg Ma'claim néven, egy teljesen karakterfestő formációként Ta55o, Akut és Case. Később bevettük Rusk-ot is, hogy betűket festőként legyen valaki, aki a graffiti fontos fő motívumát viszi.
A "ma'claim" azt jelenti, hogy a "saját dolgod", vagy "saját helyed". A "ma" a my (enyém) szlengesített változata, a "claim" pedig az aranybányákból, az aranyásók századából jött, ahol minden aranyásó megjelölte a területet, amire igényt tartott, ahol az értékes fémet kiásta.

Milyen neveket és crew-kat írtál eddig?
Rusk: Maclaim-et! Na meg egy pár másikat, fel fogod ismerni őket, ha nyitva tartod a szemed!

Mit jelent számodra a stílus fogalma?
Case: A változás képességét, nem kell folyamatosan, de fontos, hogy mindig megismerhető maradjon a rajz.
Rusk: Vagy van stílusod, vagy nincs! A stílus azt jelenti, hogy mindig felismered ki volt a művész, kizárólag a betűkre/képre való ránézés alapján, nem számít milyen nevet vagy képet festett!

Szerinted mitől lesz valaki jó writer?
Case: Lenin azt mondta: Dolgozz, dolgozz, dolgozz!... azt hiszem, igaza volt.
Rusk: A legkönnyebb módja, hogy egyszerűen szeresd azt, amit csinálsz!

Véleményed szerint művészet a graffiti?
Case: Igen.
Rusk: A jelen évszázadunk művészete!

Szerinted hogyan lehet megfogalmazni a művészet szót?
Case: Alpha, Romeo, Tango, a legegyszerűbb és legrövidebb módja a művészet definíciójának. (ART=művészet)

Fontosnak tartod a tagelést?
Case: A tagelés az alap, a fák sem léteznek gyökerek nélkül.
Rusk: Naná! Minden egy taggel kezdődött...

Milyen pluszt kaptál a writingtól?
Case: Megismerkedtem a legtökéletesebb nővel az életemben, és már ez is bőven elég!
Rusk: Egy igazán szép életet eddig, sok-sok barátot, egy jó munkát, és tonnányi élményt.



Mi volt a legszebb és legszomorúbb pillanat graffitis pályafutásod során?
Case: A legszebb látni, hogy milyen messzire juthatsz egy technikával amit magadtól tanultál meg. A legszomorúbb pedig közevetlenül kapcsolódik a legszebbhez, látni, hogy pár ember ellopja amit kialakítottál, hogy azt mondják, övék, vagy hogy ők az elsők, a legjobbak, stb... Ez eléggé szar, de egyben motiváció is, hogy egyre jobbá válj.
Rusk: Az összetűzés a rendőrökkel mindig szívás.

Hogyan kellene viszonyulni a graffitihez?
Case: A graffiti, különösen a festékszóróval való munka egy fiatal műfaj... azt hiszem, a jó hozzáállás az, hogy ki akarj próbálni új dolgokat, betörni a művészvilágba, de hűnek kell maradni a kezdetekhez, bombing és tagelés - a graffiti még mindig bűncselekmény.

Van valamilyen hobbid még a graffiti mellet?
Case: Restaurálást tanulok, elsősorban falfestményekét.
Rusk: Üzlet!

Mit gondolsz, hogyan lehetne az emberek számára elfogadhatóbbá tenni a graffitit?
Case: Úgy gondolom, hogy sok - fontos - embernek már most is elfogadható, de természetesen nem hiheted, hogy minden nagypapa szívvel-lélekkel el fogja fogadni a graffitit, és ez nem is baj, mert nem is akarja valójában ezt senki.

Üzennél valamit a graff.blog.hu olvasóinak, és a magyar writereknek?
Case: Mindig szeressétek, amit csináltok!
Rusk: Emlékezzetek a gyökerekre!

Ide kattintva letölthetitek az interjú eredeti, angol nyelvű változatát!(pdf)

Írjátok meg kommentben, hogy mit kérdeznétek a következő interjúalanyainktól!