Napjainkban komoly problémát okoznak a graffitisek a járműveken történő nyomhagyásukkal. Az eszközök palettája igen széles, nem is részletezném, 1-1 frekventáltabb járaton mindenki "csemegézhet" a repertoárból. Mint az alábbi videón is láthatjuk nem csak a BKV állományában vannak akik dolgoznak a buszok tisztává varázslásán, hanem lelkes önkéntesek is rongyot, higítót ragadnak a tisztítás érdekében. Bár az önkéntes fiatalokkal nem egy "oldalon állunk", azt hiszem tiszteletre méltó, hogy szabadidejükben a közösségi közlekedés eszközeit takarítják.

Graffiti verseny lesz most szombaton Csepelen.

Bár sosem bíztam az olyan felhívásokban, ahol eltitkolják a díjakat, ráadásul az amatőr szervezésű graffiti versenyek néha igazán tragikomikusan sülnek el, azért erre is igaz az, ami minden festési lehetőségre, miszerint ha szeretsz festeni, akkor mindegy, hogy itt vagy egy line-on fújod ki a kannáidat. (Merthogy ezúttal [is] vinni kell sajátot.) Tehát akinek van indíttatása ilyesmikre, neadjisten ötlettel rendelkezik a "Csepel, ahogy én képzelem" téma graffitivel történő ábrázolására, az mindenképp látogasson el a rendezvényre és nevezzen, biztos mókás lesz!

A hivatalos kiírást hajtás után olvashatjátok.

Örömmel jelentem, hogy létrejöttünk Facebook Page-ileg is, lájkolni a jobboldali hasábban lévő, e-mail címünk alatti boxban lehet minket, mindenkit erre bátorítanék!

Ez a következő okokból nagyszerű dolog számotokra: egyrészt minden, a blogon megjelenő poszt automatikusan linkelésre kerül a Page-en is, ergo a Hírfolyamotokban látszódik, így nem maradtok le semmiről.

Másrészt pedig alkalmanként exkluzív tartalmakat, megjegyzéseket, érdekességeket, linkeket fogunk posztolni kizárólag a facebookon jelenlévő, és minket lájkoló olvasóink számára.

U.i.: Szerettem volna elkerülni a lájkolni kifejezést, de mi a magyar alternatívája? A "minket szerető" elég hülyén hangzik, a tetsziket pedig nem lehet ilyen szerkezetbe tenni.

A New Yorker Paint Club Battle Tour budapesti eseménye 2010 szeptember 15-én, szerdán, a Szimpla kertben került megrendezésre. Az egyik sarokban két vásznat állítottak fel, erre alkotott a két darab kétfős csapat, melyek közül egyik a Post Popular Painter, másik pedig a 2 Headed Giraffe nevet választotta magának. Előbbi két graffitis srácot takart, utóbbi pedig egy fiú-lány párost, akiknek az ég világon semmi közük nincs a graffitihez. Mivel urban art versenyként lett meghirdetve a rendezvény, ráadásul még csak nem is festékszóróval, hanem filcekkel alkottak, ez nem jelentett feltétlen hátrányt, igaz, a graffiti és street art műfajt eddig távolról csodáló versenyzők a festékkel töltött pumpás filcekkel is életükben először találkoztak, s ez néha látszott is rajtuk. Elmondásuk szerint egyébként mindannyian egy-egy külföldi portfólióoldalon találkoztak a rendezvény hirdetésével.

Azt hiszem, senkinek sem mondok újdonságot, ha kijelentem, a magyar társadalom elítéli a graffitit és a graffitiseket. Nem szeretik az emberek az összefirkált épületeket, járműveket, stb., viszont ha jobban körülnézünk környezetünkben, nem egy esetben használnak graffitis elemeket termékek vonzóbbá tételéhez, eladásához, szolgáltatások „reklámozásához”, sőt, talán még politikai célzattal is találkozhatunk falfirkákkal, nem beszélve a dekorációs célokról.

Nicholas Ganz- GRAFFITI öt kontinens utcaművészete

Üdvözlet minden művészetkedvelőnek! Habár a Cartaphilus Könyvkiadó gondozásában megjelent könyvet 2008-tól lehet itthon megvásárolni magyar nyelven, nekem csak most sikerült beszereznem eredeti példányt így objektív képet kaptam a szerzeményről.

Egy e-maillel kezdődött, ami a blog levelesládájába érkezett. Eklips barátságos szavakkal köszönte meg benne tavalyi, Szász Endréről írt cikkünket, amiben őt is megemlítjük.
Az interjú felkérést azonnal elfogadta. ("-Természetesen, egy magyarnak bármit!")
Meglepetésünkre rekord gyorsasággal válaszolt levélben feltett kérdéseinkre, bár azon a hétvégén új időszakos kiállításra készültek a Known Galleryben, és Frank151 a Seventh Letter-ről írt könyvének a bemutatója volt Norm tetoválóstúdiójában.

így jött létre az interjú a Los Angeles-i graffiti színtér ikonikus alakjával, aki nem is annyira rajzaival írta be magát a történelembe, mint inkább tetteivel. Eklips - afféle hadvezérként- erős kézzel vezette az általa alapított AWR (Angels Will Rise) és MSK (Mad Society Kings) csapatokat. Olyan tehetségeket köszönhetünk neki, mint Revok, Saber, Reyes, Rime, Pose, Witness, Augor, Ewok és még sorolhatnánk. Mióta létrehozta a The Seventh Letter-t, minden energiáját arra fordítja, hogy embereinek minél több lehetőséget biztosítson művészetük bemutatására.

Az egykori graffitis ma sikeres üzletember, galéria tulajdonos és rendezvényszervező.
Ja, és ha nem említettem volna eddig: félig magyar.

Interjú a hajtás után.

Ez a brutális videó jött szemben velem az interneten, naná, hogy ezt mindenkinek látnia kell! Igen, ez tényleg nagyüzemi rongálás (mielőtt kommentben felhívná bárki erre a figyelmünket), de graffiti is a javából! Belegondoltam, hogy milyen félelmetes lehet a vonatban ülő emberek és a vezető számára, de az az igazság, hogy a graffitis egy olyan állatfaj, amely alapvetően csak akkor támad, ha ingerlik, egyébként pedig még a videón látható esetekben is jellemzően ártalmatlan (az egészségre).
Mindazonáltal kíváncsiak vagyunk: Te mit éreznél, esetleg mit tennél, ha akár a vonaton ülve, akár külső szemlélőként egy ilyen szituációba keverednél?

Európa észak-nyugati csücskében található a kb. 70000 km² területű, 4 400 000 lakosú, javarészt angol nyelvű Írország. Mint Nyugat-Európa szinte minden szegletében, itt is jelen van a graffiti, eme cikk ezt hivatott bemutatni a magyar közönségnek, itt-ott összehasonlítva a hazai állapotokkal. Természetesen Írországban is vannak profibb és kezdőbb firkászok, legális falak, elhagyatott telepek, graff jamek és más utcai művészetekre támaszkodó rendezvények.

A fenti, rettentően furcsa Molotow reklámvideóval találkoztam. Alapvetően a festékeiken található "Use cans for art, not for vandalism!" (Művésztre használd a festékszórókat, ne vandalizmusra!) szlogent hivatott népszerűsíteni. Felmerült bennem néhány gondolat:

Angliában már kapható a BL!SSS Magazine nyári (bikinis) különszáma. 
Általában nem követjük nyomon a hasonló magazinokat, de most kivételt kell tennünk,
ezúttal ugyanis a Seventh Letter illusztrálja az anyagot.
Egy kis nyári élmény, mielőtt végleg beköszönt az ősz.

Itt egy video a fotózásról:

A végeredményt pedig a hajtás után találjátok:

Az elmúlt hetekben, hónapokban több budapesti híd, felüljáró rajzokkal, tegekkel borított felülete megtisztításra került, pontosabban lefestették azokat szürkére. Az alábbi cikk arra szeretne rávilágítani, nem lenne-e lehetőség ezen betonmonstrumok használható felületét legális festési célokra felajánlani firkászoknak vagy más festéket használó művészeti irányzatoknak.

2007 Szeptember közepén volt New Yorkban a bemutatója annak a filmnek, amit Doug Pray (rendező) és Roger Gastman (graffiti-guru) közösen alkottak, és amelynek címe INFAMY(aljasság). Az ősbemutató után a filmet további 35 országban mutatták be világszerte.

A mű által betekintést nyerhetünk többek között a dél-bronxi, san franciscoi és philadelphiai graffiti-élet mindennapjaiba. Nem megrendezett jelenetekkel dolgoztak a film alkotói, hanem hat kiemelkedően tehetséges firkász küzdelmes életébe szerettek volna bepillantást kölcsönözni. A filmben szerepet kap Joe The Graffiti Guerilla Connolly, egy hírhedt buffer, aki eltünteti a környék illegális graffitijeit. A film elkalauzol minket egy olyan világba, ahol választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy hogyan válhat az ember rabjává egy ilyen törvénytelen műfajnak.

A tovább gombra kattintva megnézhetitek a teljes filmet a Google videón.

Jó szórakozást kívánok hozzá!

A graffiti talán legjellegzetesebb „fegyvere” a festék spray. Egy átlagember szinte rögtön a firkászokra asszociál, ha festékszórót lát, de a kannát leszámítva igen gazdag arzenálja van a mozgalomnak, úgymint zománcfestékek, diszperzitek, filcek, matricák.
Az alábbi termék talán a diszperzit és a festékszórás ötvözetének lehetne nevezni, de kétségtelenül látványos megoldás fat capet megszégyenítő vonalvastagságával.

A termékismertetőből ugyan nem derül ki a felhasználható festék típusa, de mivel a klasszikus falfestésen kívül bútorokat is lehet vele mázolni, nyilván nem csak vízbázisú alapanyagot használhatunk. Természetesen ennél a terméknél is kidobhatjuk az eddig festésre használt összes eszközünket, legyen az ecset, henger, létra. Mindenesetre kíváncsi lennék, hogy mutatna valamely firkász ezzel a szerszámmal az oldalán, amint épp alapozza a Filát… Nem is beszélve valami vas festéséről (bár a fém nincs a festhető felületek között, biztos nem is működne).

21 nap, 13 város! Ezek a számadatok vannak betervezve a nemzetközi párbajturné-rendezvénysorozat állomásainak sorában, ahol Amsterdam, Berlin, Görlitz, Erfurt, Stuttgart, Lahr, Zurich, Wroclaw, Krakow, Prague, Vienna, Bratislava mellett, (jön a jó hír) kis hazánk fővárosa is helyet kap,tehát Budapest, de miről is szól eme rendezvénysorozat? Megtudod a tovább gombra kattintva!

Mindenki szíves figyelmébe ajánljuk a napokban megnyílt StyleBattle.Hu oldalt, mely szándéka szerint a magyar graffitis közösségnek kínál helyszínt és - lévén kifejezetten célprogram - technikailag is lehetőséget úgynevezett style battle-ökön való rendszeres részvételre.

A graffiti műfajában a betűrajzok minőségét két szempont szerint lehet értékelni: egyik a szubjektív esztétika, amely mindenki szemében más-más műveit emeli ki, és pusztán azon alapul, hogy az elkészült alkotás tetszetős-e a befogadó számára. A másik szempont a stílus, amelyet a legegyszerűbben úgy lehet megfogalmazni, hogy adott writer az ABC tetszőleges betűit felhasználó random szót úgy tud graffiti stílusban, betűrajzban megalkotni, hogy az a betűk és kivitelezés egyedi stílusából egyértelműen rá utaljon.
Ez nehezebb feladat, mint amilyennek tűnik: a betűknek egyedieknek kell lenniük, önmagukban is jól kell mutatniuk, de mindeközben egymás mellett is úgy kell élniük, illetve összekapcsolódniuk, hogy ne törjék meg a rajz dinamikáját. Ezt nevezik flow-nak.

Néhány hónapja örömmel számoltunk be egy új magyar online magazin születéséről.
A történet nem állt meg azóta sem:
Elkészült és múlt hét óta elérhető a Name Exchange Magazin következő száma.

Ez alkalommal 34 firkász közel 50 rajzából láthattok egyveleget. Az NXC fő csapásiránya semmi más, mint a már sokat emlegetett inspiráció, mely mindannyiunkra ráfér:
hiszen sohasem elégedhetünk meg a stílusunkal. Rajzolnunk és fejlődnünk kell!
Jó nézelődést mindenkinek!

Köszönet Aktornak a szervezésért!

Van, aki bélyeget gyűjt, más hímezget, nekünk a festékszóró jutott. Mindenkit máshogy fog meg eme őrület, hírnév, adrenalin, önmegvalósítás, és folytathatnánk a sort. Falat vagy vonatot, legált vagy illegált, egyedül vagy csoportban, mindünket más hoz lázba. Különös érzés egy üres felületre színes rajzot készíteni, a semmiből egy valamit színes festékekkel, úgy, ahogy én akarom. Az „átlagember” nem szereti az összefirkált falakat, de soha nem is fogja megérteni mit érez valaki, akinek ott a neve, csoportja egy falon, ahol mindenki látja, aki csak arra vetődik. Persze az átlagembert nem is érdekli mi az a három betű vagy név, de minket igen, mert tudjuk ki járt, kik jártak ott.

Örömmel jelentem, hogy a mai nappal újraindul a Graff.blog.hu, ami azt jelenti, hogy ismét lesz olvasnivalója a téma iránt fogékonyaknak, legyenek akár writerek, akár csupán kívülálló érdeklődők.

Több, mint három hónapig állt a blog, és a legutolsó posztban megfogalmazott felhívásunkra körülbelül 25 érdeklődő e-mail érkezett. A mennyiségen mi is meglepődtünk, és örültünk a lelkesedésnek, ami értékelendő is, de nekünk nem volt elég. Tudni szerettük volna, hogy mit képesek kihozni magukból a jelentkezők, így két apró feladatot küldtünk mindenkinek: két cikkett kellett megírni meghatározott feltételek alapján. Ennek egyébként a jelentkező számára is volt haszna, kipróbálhatta, hogy mennyi időt, energiát kell egy ilyen poszt megírására fordítania, és eldönthette, hogy ennek fényében tudja-e vállalni a közreműködést.

A következő szám már valamivel kiábrándítóbb: mindössze hatan küldték el a próbacikkeket, amiket kértünk. Közülük azonban két embernek úgy sikerültek, hogy megfeleljen az elvárásainknak, és bár három embert terveztünk bevenni, nem várunk tovább, indulunk!

Az újoncokkal négyre bővül a blog szerzőinek a száma, ez nálunk így azt jelenti, hogy heti minimum 4 posztot fogunk publikálni, tehát legalább kétnaponta lesz olvasnivaló a blogon.

Fogadjátok tehát mostantól sok szeretettel a blog két új szerzőjének, marzso982-nek és ORE365-nek a posztjait, reméljük mindenkinek továbbra is kellemes időtöltést fog jelenteni a Graff.blog.hu böngészése.

U.i.: Még mindig készek vagyunk egy ötödik szerző felvételére, tehát továbbra is jelentkezhettek, ha minőséget tudtok produkálni az általunk kért próbaposztokban, szabad a pálya!

2008. július 13-án nyílt a graff.blog.hu, egy darabig egy-, majd tavaly ősztől kétszemélyes gárdával igyekeztünk minél sűrűbben érdekességekkel és olvasnivalóval szolgálni a magyar közönségnek a graffiti világából.

Ezidő alatt olyannyira sikerült kibontakozni, hogy nemzetközi körökben is "a" magyar graffiti bloggá váltunk, idővel kérés nélkül jutottak el hozzánk hazai és nemzetközi sajtóanyagok. Miután több világhírű graffitissel sokak után nálunk is megjelentek saját készítésű interjúk, tavaly Robbo-val világpremierként nálunk olvashattatok először interjút, majd tőlünk vette át elsőként az ilovegraffiti.de, később még spanyol fordításával is találkoztam, végül a pontot az i-re az tette fel, hogy az angol hírcsatorna, a BBC is minket keresett meg, hogy segítsünk nekik kapcsolatba lépni Robbo-val egy interjú céljából.