Jelen pillanatban úgy néz ki, Június 4-én, szombaton kerül megrendezésre a Write4Gold Budapeseten tartandó kelet-európai selejtezője. Helyszín és részletek egyelőre nincsenek. Az elmúlt években járt a rendezvény a Millenáris parkban, a hajógyáriszigeti Mokka Cukkában, illetve legutóbb, 2009-ben a Köztársaság téren.

A Write4Gold nemzetközi graffiti versenyen csoportok küzdenek meg egymással négy versenyszámban, ezek a tagelés, vázlatrajzolás, bombing, és koncepció festés. Mindegyiknél egy-egy megadott szót vagy témát kell feldolgozni, ezek közül a legnagyobb lélegzetvételű (és egyben legtöbbet számító) művelet a jellemzően 2x15 méteres falra festett koncepció festés, melyen a a résztvevők megmutathatják kreativitásukat és technikai felkészültségüket. Végül szakmai zsűri választja ki a legjobbakat.

Nevezni még most is lehet a versenyre, csak csapatok jelentkezését várják, itt érhető el az online nevezési lap:

A 2009-es alkalomról írt beszámolónkért kattintsatok ide!

Pontosan ez került meghirdetésre az e-bayen, és jelenleg nem kevesebb, mint 999 999 dolláron áll a licit rajta. Gondolom sokan vagyunk, akik úgy érzik, hasznosabban is el tudnánk költeni ennyi pénzt, de úgy látszik, valakinek a vilgáhírű street art művész személyazonosságának az ismerete megér egymillió dollárt, ráadásul még valamivel több, mint egy nap van az aukció lezártáig, tehát nőhet is az összeg.

Az információ tulajdonosa a következő szöveget írta az árverés leírásához:

Kérem minden kedves látogatónkat, hogy a tovább gombra csak 18 éven felüliek kattintsanak, ugyanis az ott található képen lévő felirat, illetve a beillesztett videó közönséges nyelvezete azt sugallhatja kiskorúak számára, hogy a durva beszéd egyre inkább elfogadható és követendő példa.

Mi, az internet és az utcák bátor, de névtelen szabadságharcosai is elismerjük, hogy nehéz lenne kimondani: a gyermekek, kiskorúak védelmére nincsen szükség a média területén. Épp ezért nem is állítunk ilyet, de még csak falra sem festjük. 

Köszi a megértést!

Januártól akár egy év szabadságvesztéssel is sújtható a falfirkálás, a rongálással okozott kár nagyságától függetlenül. Nem kell ezen meglepődni, Nagy Gábor Tamás, a módosító javaslat (pdf) előterjesztője nemrég azt nyilatkozta, hogy már 10 éve felvették a harcot a graffitivel szemben. Más kérdés, hogy ennek látszatja nem sok volt.

A Fideszes politikus egyébként két éve is előkészített egy javaslatot a graffiti büntetési tételeinek módosításáról, igaz, akkor olyannyira nem nézett utána a mostanáig simán a rongálás kategóriájába eső cselekmény lehetséges büntetéseinek, hogy az akkori előterjesztése kisebb büntetési tételekkel operált, mint az épp hatályban lévők. Erről írtunk akkor is.

Jól látható, hogy a politika pusztán egy populista húzásként tűzi időről időre zászlajára a graffiti-kérdést, és hasraütésszerűen próbálnak olyan látszatmegoldásokkal előállni, amelyeknek pozitív hatása erősen megkérdőjelezhető, de jól hangzanak, és legalábbis a graffiti-ellenes többség megtorlásra vonatkozó igényeit kielégítik.

Mindeközben pedig már a könyökünkön jön ki az a régóta ismert megállapítás, amely egyszerű paraszti ésszel is belátható: nem a büntetés mértéke, hanem a bekövetkezése  valószínűségének, tehát a lebukás esélyének növelése lenne valódi visszatartó erő.

Úgy döntöttem, közreadom ezt a kis programocskát, még ha nem is tökéletes, a következőt tudja: megadott hexa színkódra ajánl konkrét Montana Gold kannát, ezzel segít például számítógépen tervezett rajzokhoz való kannavásárlásban, avagy bármilyen okból számítógépen lévő színhez a legmegfelelőbb kanna kiválasztásában.

A gond csupán annyi vele, hogy egy itt nem feltétlenül részletezendő ok miatt nem mindig ad pontos ajánlást, ám az esetek nagyrészében használható, így ha az ember nem gondolkodás nélkül, hanem az eredményét ellenőrízve alkalmazza, akkor nagyon hasznos kis segítséget tud nyújtani. (Ha teljesen használhatatlan lenne, nyilván nem publikálnám.)

Akit érdekel a hibájának a pontos oka, és konyít valamicskét a programozáshoz (nem feltétlenül flash-hez, inkább a programozás-elmélethez), az dobjon egy e-mailt, hátha közösen sikerül kiokoskodni a megoldást, igazából én ezen alapverzió elkészítése után egyáltalán nem foglalkoztam a kérdéssel idő híjján.

Aki nem érti, hogy mire jó ez a program, annak nagy valószínűséggel nincs is rá szüksége, de hátha segítséget nyújt másoknak.

Graffitisek között, graffitis szemmel nézve időről időre előkerül ez a téma, nem ritkán abszolút egy kalap alá véve mindenkit, akit a graffitin kívül eső street art műfajába szokás sorolni, legyen az akár a világhírű, és az átlagember szemében a falrafestegetős tevékenységeket egy személyben uraló Banksy.

Vajon a Banksy-jelenségtől függetlenül miért alakulhatott ki ez a mármár ellenséges viszonyulás a két tábor között?

Megszokhattuk, hogy az okostelefonok piaca napjainkra olyan jelentőséggel bír, hogy minden nagyobb cég igyekszik kiaknázni a lehetőségeit a rájuk készített programocskákon keresztül, akár közvetlenül, fizetős programokkal, akár marketing- és PR-tevékenységgel, népszerűsítendő az adott márkát.

Számtalan módon elképzelhetünk egy lánykérést, de a nők talán a romantikus vacsorás megoldást értékelik a legjobban, gyertyafénnyel és természetesen a letérdelős-gyűrűs szertartással a végén. Az alábbi poszt két kuriózumnak nevezhető boldogító igent kíván bemutatni. Mivel ez egy graffitis blog, nem is lehet kérdés miért különleges az alábbi módszer, hát persze, egy rajzzal történik a lánykérés.

Mindannyian hallhattunk elképesztő számokat már arról, hogy mennyiért adják-veszik például Banksy műveit, a milliós árak esetében elsősorban az eredeti alkotásokról volt szó, ezen a linken viszont a brit Dreweatts aukciósház 1 héttel ezelőtti 'Urban Editions' című árverésének az eredményét nézhetjük át.

Tizenhattól húszig Banksy munkáit tartalmazó vászonképek többszázezer forintért való elkeléséről kapunk tájékoztatást, és a megdöbbentő ebben az, hogy ezek többszász példányban elkészített vászonra nyomtatott képek, Banksy kezemunkája közvetlenül sehol sincs bennük.

Brit tudósok napjainkban szinte mindent bebizonyítanak, kutatnak, vizsgálnak. Hány évig élnek a focisták, akik elváltak, mekkora haja nő egy kutyát és macskát tartó szinglinek és sorolhatnám. Talán a graffiti nem a legizgalmasabb téma, vagy csak nem érdekli az embereket a mélyebb betekintés, mindenesetre a GraffBlog csapat most mégis elkövetett egy kis házi kísérletet. Bár az alábbi kép árulkodó lehet, a tovább gombra kattintva kiderül miről is van szó.

 

Azaz a graffiti megmentette az életemet. Talán kevésbé magyar writerektől, de annál inkább a külföldi színtérről gyakran hallhatjuk ezt a már-már sablonosnak ható kijelentést. Főleg az olyan környékeken, ahol az utcai bandázás sokkal komolyabb mértékeket ölt, mint itthon, a művészet és az önkifejezés, a valahová tartozás érzése lefoglalhatja a fiatalok vagy akár idősebbek figyelmét, és ezáltal unalmukban nem más, relatíve nagyobb károkat okozó apróbb bűncselekményekre pazarolják az idejüket, amelyekből később persze rosszabb dolgok is kisülhetnek.

Ennek a belső pszichológiáját segít talán könnyebben megérteni ez a videó, amelyben festés alatt ugyan nem graffitiről van szó, de a lényeg ugyanaz.

Ha valakiben felmerül a kérdés, mindig azt mondom, hogy a graffitit és a hiphopot ma már csak a múltjuk kapcsolja össze, a jelen helyzet az, hogy a graffitisek a világon létező legkülönfélébb zenéket hallgatják, mindenki azt, ami neki tetszik. Talán a rapzene műfaja sokkal jobban ragaszkodik a graffitihez, mint fordítva, tény, hogy mindkettő igengengszteres dolog, és egyesek fejében kiegészíthetik egymást.

Mindezek ellenére, vagy talán épp ezért nem gondoltam volna, hogy ilyennel valaha találkozom, a fent megtekinthető, mainstream rapvideók minden kellékét felvonultató alkotásban egy szigorú fejű fuxos afroamerikai úr rendőrök előtt pózolva próbálja lebeszélni az ifjúságot - elsősorban - Dallas épületeinek az elcsúfításától.

Nem hiszem, hogy vitatható lenne az az állítás, mely szerint az egyik legjobb dolog a világon a süti. Az már talán jobban megosztaná az embereket, ha a graffitiről is hasonló megállapítást tennék, ám az olvasóink jelentős része valószínűleg így gondolja. Ha a kettő egy tehetséges leányzó kezeiben fonódik össze, akkor abban már csak egy hibát lehet találni: azt, hogy ő nem magyar. Igasm egy ausztrál writer-cukrász-hölgy, ő készítette a fenti szuper cap-muffinokat, máskor meg épp az Ironlaknak fest megrendelés-reklámot. A hajtás után a szokásos kérdéseinkre adott válaszait olvashatjátok, bónusz pedig a poszt alján a szintén általa készített, a cap-muffinok után következő világ második legjópofább sütije!

Az amerikaiak egyik alternatív megközelítése ez a lakóövezetkben való gyorshajtók kordában tartására. Meglátásom szerint pont annyira hatásos lehet a dolog, mint amennyire veszélyes is. Gondoljuk bele! Nyomom a gázt, ekkor lenézek az anyósülés előtti sporttáskára, aminek tartalma 4db 600ml-es Burnerchrom és 3 db XXXL-Black, s közben azon morfondírozok, hogyan húzom majd a vonalat a lineon, mikoris hirtelen megjelenik a motorháztető előtt egy kék pólós szőkehajú kilenc éves forma kislány, amint éppen egy piros gumilabdával játszik az úttest közepén.

Hát az ütő megállna bennem, az hótziher! :)

Sok olyan „őrület” létezik, amiről az emberek nagy többségének nincs konkrét ismerete, és csupán elképzelésekre támaszkodnak, melyek nem egyszer tévhitek. Talán nem mondok újat, ha a graffitit idesorolom, mint ahogy a szurkolói kultúrára is igaz lehet a fenti megállapítás. Bár meccsre járni és falakat festeni nem túl rokon „szakmák”, mégis talán vannak közös pontok, akad némi kapcsolat e két mozgalom között. Egy fontos dolgot azonban a poszt elején tisztázni kell. Mikor szurkolói mozgalomról és annak a falakon megjelenéséről beszélünk nem 1-1 szurkoló falra pingált Hajrá xy feliratára kell gondolni, hanem a szervezett szurkolói csoportok (Ultra csoportok) ténykedésére.

 

Annak idején, mikor foglalkozni kezdtem a graffitivel, óckodtam az internet használatától. Képzeljétek, mi még analóg fényképezőgépeket is használtunk az alkotások megörökítésére!

Felgyorsult a világ. Több fájlmegosztó található a neten, ahol és ahová feltöltheted/tárolhatod a fényképeidet, adataidat. Ezek közül van pár, amelyet kifejezetten graffitis tartalmak megosztására hoztak létre. 

A pár héttel ezelőtti Színes vs. szürke témához szorosan kapcsolódó az alábbi projekt, ami Színesváros fantázianéven indult. Bár e téma nem konkrétan graffiti, de közterek, épületek, forgalmas csomópontok vidámmá, élettel telivé tételére törekszik, és nem mellékesen writerek keze is benne van a művekben. Az alábbi videó az egyik első akciót örökíti meg.

Nem először számolunk be olyan reklámról, amelyben a graffiti kap főszerepet. Ezúttal a Nikon találta alkalmasnak Chase Jarvist arra, hogy az új, D7000 típusú fényképezőgépükkel promovideókat készítsen a vállalatnak, Chase pedig a graffitit megfelelő témának ehhez a feladathoz. A koprodukció gyümölcse egy meglehetősen bugyutára sikeredett videó lett, melyben a Weirdo nevű művész alkotását, illetve annak készítésének folyamatát csodálhatjuk meg. Nyilván ezúttal a képi hatásokon és a képminőségen van a hangsúly, de hamár történetet csempésztek a filmecskébe, meg kell jegyezni, hogy a Pfizer reklámja százszor hatásosabb volt.

Szerintem mindenki nagyjából letisztázza magában indulásakor, hogy miért is akar valójában ezzel foglalkozni. Mármint a graffitivel. Van, aki az önkifejezésért, illetve az önmegvalósításért, olyan is akad, aki buli kedvéért, vagy mert adrenalin hiánya van, és van olyan, aki egyszerűen balhéért kezdi el, vagy mert abban a tévhitben él, hogy a graffes fiúkra tapadnak a lányok. (Ez voltam én.) :)

Aztán ahogy fejlődik az ember, elgondolkodik, hogy szerencsés esetben akár jövedelemforrásként is működhet ez a dolog az életében.

Egy igen érdekes nyomtatott kampányba kezdett a WWF a nyáron, amely mellett jól elsiklottunk az üresjárati időszakunk alatt, pedig mindenképp figyelemreméltó.

A terveket a párizsi Ogilvy ügynökség készítette. Mint már egy régebbi posztban beszámoltunk róla, nyugati város ide vagy oda, arrafelé sem kell a szomszédba menni egy kis falfirkáért (és így ilyen inspirációért).