Egy szuper videóra akadtam, de egy kis magyarázatra szorul, hogy hogy is kerül ez ide.
A blog és az ahhoz kapcsolódó Facebook oldal (amit érdemes ám követni) akkor frissülnek a számukra megfelelő stílusú tartalommal, amikor a neten lézengve az elém kerülő képről/videóról/cikkről az jut eszembe, hogy "hé! ez mehetne a blog olvasóinak!".
És a helyzet az, hogy bár nyilván asszociációk láncolata vezetett ide, de erről a videóról is ez jutott eszembe. Hogy miért? Természetesen azért, mert amit csinálnak, azt az utcán csinálják a szereplők, és ugyanúgy megszínesítik azt, mint ahogy adott esetben a graffiti is megszínesítheti a köztereket. És lehetne akár a videón látható jelenséget street artnak is nevezni, de ezzel én nem akarok foglalkozni, ragaszkodom konkrétan a graffitivel való párhuzamához.
Amellett, hogy kurva jó, amit művelnek a srácok, a lényeg az, és nagyszerű lenne, ha felismernék a döntési helyzetben lévő emberek, hogy a graffiti legalább annyi örömöt, izgalmat, jó hangulatot hozhat a vizuálisan érzékeny mindennapi emberek életébe, mint amennyire vállalhatatlan szemellenzősség lenne ezt a produkciót audiális környezetszennyezésnek titulálni.