via graffwars.com
Az osztrák elöljárót a modernkori graffiti előfutárának is lehet tekinteni. Kyselak Bécsben született 1799. December 23-án aránylag gazdag családban, így lehetősége volt egyetemet is végezni, mindenesetre Kyselak határozottan távol esett a túlzott karrierközpontúságtól.
Valamikor a korai 1820-as években Kyselak tett egy fogadást néhány barátjával Bécsben. A fogadás arról szólt, hogy a neve 3 éven belül ismert lesz szerte az Osztrák-Magyar Monarchiában, azon a lehetőségen kívül, hogy új fajta öngyilkossági formával érje ezt el (akkoriban a bécsiek eléggé híresek voltak a bizarr öngyilkossági megoldásaikról).
Amit viszont kitalált helyette, az nem volt más mint, a modernkori tagelés. Kyselak átutazta középeurópát 1825-ben, és otthagyta a nevét vörös és fekete festékkel minden látványos helyen amit csak talált. Hamarosan a "Kyselak" tag mindenhol ott virított. Festett templomokra és kastélyokra, sziklákra és fákra, hidakra és obeliszkekre. Egy éven belül a fogadópartnereinek be kellett látniuk, hogy Kyselak valóban igazán ismert lett egész Ausztriában, és megnyerte a fogadást.
De Kyselak számára már nem volt megállás. Elkezdett mindent megtagelni, az épületeket azon nyomban, amint nyilvánossá váltak a közönség számára. Egy alkalommal a rendőrségnek meg kellett kérnie, hogy ne fesse a nevét egy új hídra a Duna fölött, mielőtt a nyilvános megnyitóünnepély véget nem ér. Keyslak beleegyezett, és várt még bő egy hetet mielőtt a neve megjelent volna a hídon.
Nem tett se többet, se kevesebbet, minthogy felfestette a nevét a falra. Nem képeket vagy szimbólumokat készített, a beceneve elég volt. Manapság a graffitit külsőként szemlélők nem értik meg, hogy mit jelent a tag: csak egy név, mindenféle plusz információ nélkül.
Kyselak mindössze 31 évet ért meg. Mindenbizonnyal elege lett ebből az életből, mivel amikor Bécsben 1831-ben kitört a kolera járvány, Kyselak megtagadta a város elhagyását. Mi több, egy halom mosatlan szilvát evett, amely igen jó módja volt a kolerával való megfertőződésnek. 1831. Szeptember 17-én kolerában halt meg.
Végülis nem csak a tagelést találta fel, de egy igen furcsa, új módját is az öngyilkosságnak.
