HTML

Egy blog a graffitiről, az utcai művészetekről, a formákról, a stílusokról, a technikákról. Magukról a művészekről. A writerek és polgárok szembenállásáról, az ellene irányuló rendőri erőfeszítésekről, a kárenyhítési törekvésekről. Falakról, vonatokról, metrókról, legalitásról és illegalitásról. Graffitivel kapcsolatos eseményekről, hírekről, történésekről.

     Kapcsolat: graffblog@gmail.com

ajánló (18) amerika (11) anglia (21) aukció (3) ausztrália (10) ausztria (1) automata (1) balaton (1) banksy (13) bázis (5) belton (3) beszámoló (1) bevezető (1) bíróság (10) biztonság (2) biztonsági őr (2) blackbook (8) blog (1) bombing (7) bombing scene (1) börtön (15) botrány (1) budapest (5) buff (7) büntetés (20) bűntett (5) can2 (1) cap (4) case (1) cope2 (1) dare (1) destroy (1) diszperzit (1) dizájn (20) dokumentum (3) enyhítés (5) értelmezés (8) ezmiez (19) fájlmegosztás (1) fatcap (1) fejtágító (22) felhívás (9) feminizmus (2) festékbolt (1) festékszóró (22) fidesz (1) filatorigát (2) filc (13) film (27) flickr (2) foto (2) fotorealisztikus (4) francia (1) galéria (28) graffiti (27) gunter (1) gyár (2) gyilkosság (3) gyűjtemény (11) hellókarácsony (2) helyreigazítás (1) hír (4) hogyan (1) holland (1) indonézia (1) interjú (12) iphone (1) írország (1) japán (2) játék (2) kalifornia (6) kanna (17) kár (6) kastély (1) képfeltöltés (1) képmegosztó (1) kérdés (3) kézletörés (7) kiállítás (17) koncert (1) könyv (12) körút (4) következmény (1) külföldi (55) lány (2) legálfal (22) lush (1) luxus (3) maclaim (1) madc (2) magazin (5) magyar (30) média (2) meghívott (9) metró (8) millenáris (2) módosítás (4) molotow marker (2) montana (2) művészet (47) németország (6) nemwow (1) nevezés (18) new york (8) nicholas ganz (2) oldschool (15) online (2) paint club (2) pályázat (1) párizs (1) pdf (2) petíció (1) poén (20) populizmus (1) reklám (13) rendőrség (11) revok (4) rip (3) roa (1) robbo (4) röhej (2) rongálás (30) rusk (1) sachs (1) scribe (1) seen (3) siófok (2) sofles (1) spanyol (1) street (15) streetfiles (1) street art (22) süti (1) svájc (3) svéd (1) szabálysértés (6) szánalmas (8) szavak (5) szigorítás (4) színezés (14) szingapúr (1) szótár (1) szubkultúra (27) tagek (13) tagelés (14) tanulás (2) tárgyalás (4) teszt (2) tetoválás (1) the seventh letter (7) tisztítás (9) toast (1) történelem (1) utah ether (1) utazás (3) utca (1) utcai banda (4) vandalizmus (5) vászon (1) vázlat (15) verseny (27) vonat (14) weboldal (7) wow (5) zene (9) zephyr (1)  

A Szétírt falak című könyvről

2012.12.15. 23:50 :: T508

szetirtfalak_pici.jpgImmáron több, mint két hete megjelent Bódi Péter Szétírt falak című könyve, én pedig viszonylag hamar elolvastam, s azóta is napi szinten azon törtem a fejemet, hogy rájöjjek, valahogy megfogalmazzam magamban, hogy mi a problémám vele. Hisz azt nem írhatom, hogy rossz és kész. Nem vagyok hivatásos műkritikus, író sem, az értékítéletem magától értetődően szubjektív, de igazából foglalkozástól függetlenül másoké is az. Viszont azért csak illik konkrétumokkal szolgálni.

Meg kellett várnom, hogy lássam, mások kritikájukban miről, mit, hogyan írnak ezzel a könyvvel kapcsolatban. Azt láttam, hogy leírják, hogy mit kellene belelátni, hogy miről szól, miről akar szólni. De azt senki nem írta le, hogy milyen is ezt a könyvet olvasni. Maximum az "elsőkönyves gyermekbetegség", a "kiforratlan", és a "bukdácsoló" kifejezésekkel találkoztam kifejtés nélkül. Azt gondolom, hogy egy könyv először is akkor jó, ha jó olvasni, és ha már olvasás közben elgondolkodtat, nem csak utólag próbálom beleérezni a társadalomkritikát (kivéve amikor konkrétan erről filozofál a főhősünk, annak ellenére, hogy a magasröptű gondolatvilágot egyáltalán nem találtam összeegyeztethetőnek a karakterével), és nem csak utána próbálom a főhős iránti szolidaritás vagy részvét (vagy tulajdonképpen akármi más) érzetét behazudni magamnak. Nekem csak így sikerült volna.

Elsősorban persze azt éreztem feladatomnak, hogy graffitis szempontból, a hitelesség kérdést körüljárva értékeljem a könyvet. Nem gondoltam, hogy azért lesz nehéz a feladatom, mert gyakorlatilag semmi nem jön át a graffitis feelingből.

Igen, a szereplők használják a szlenget, lényegében helyesen is, tagelnek, festenek is, de sehol egy pillanatig nem sikerült beleélni magamat a történetbe. A könyv egy fiatal tinédzser srácról szól, aki barátaival megismerkedik a graffiti világával, de nem csinálnak semmi extrémet. Lehetne ez a gond, de nem ez az; azért emlékeim szerint kezdőként is lehet különös, egyedien izgalmas helyzetekbe kerülni. A tartalmi egyediség az, ami rendkívül hiányzik a könyvből. Nincsenek apró, kreatív ötletek, kidolgozott részletek a történet folyamán, amelyektől nem érezném úgy, hogy egy kívülálló közhelyszótárát olvasom a (jó esetben: kezdő) graffitisekről. Ezen túl sajnos olyan röviden vannak ki nem fejtve a graffitis akciók, hogy egyáltalán nem teremtenek hangulatot, pedig ez az, amit talán a legfontosabb lett volna átadni.

Kellemetlen tény, hogy ennek megfelelően a könyv 100%-ig kiszolgálja a graffitisekről köztudatban élő prekoncepciókat, azt pedig csak remélni tudom, hogy en bloc a fiatalsággal kapcsolatban nincs ennyire lesújtó véleménye az embereknek, és még inkább remélem, hogy a könyvben leírt "hetente egyszer vagyok józan" attitűd kevesebb tinédzserre igaz, mint nem igaz. (Persze ez már az én egyéni szoc. problémám)

Mindenki arról ír, amiről akar, de a címmel, a beharangozott "graffitis regény" kifejezéssel összefüggésben azt éreztem, hogy gondok vannak a tartalmi-mennyiségi arányokkal is. Ugyanis a kifejtett fő témák sorrendje a következő: alkohol, csajok, drog, graffiti. A sorrendben negyedik helyen álló téma alapján hirdetni egy könyvet pedig kicsit olyan, mint amikor egy közepesen rossz filmbe bekönyörögnek egy híres filmcsillagot, aki az első öt percben meghal, mégis a nevével és a képével van tele minden előzetes és plakát.

Még egy valamit meg kell említenem, ami tényleg szigorúan graffitis szemmel nézve furcsa: a szerző egy helyen valós, writer körökben ismert ember, Tinta (meg van nevezve a könyvben is) tragédiáját rángatja a kitalált történet közepébe, ráadásul a sztori szempontjából alapvetően céltalanul. A szándék valószínűleg egyfajta tiszteletadás lett volna, de a kívülálló olvasó nem tudja, hogy ez éppen valós részlet, számomra pedig így csupán egy öncélú bizonyítási vágy eszközének tűnik említése: "nézzétek, én ennyire képben vagyok!"

Az egyébként szókimondó stílusú könyv 197 oldal, egy fél délután alatt elolvasható. A "kiforratlansága", "bukdácsolásai", "gyermekbetegségei", és a téma minimálisan sem kielégítő bemutatása miatt az "első graffitis regény" cím jogos tulajdonosa úgy érzem, még várat magára. Ennek ellenére könnyen lehet, hogy másnak mást és máshogy fog jelenteni az elolvasásának az élménye, szóval semmiképp nem mondanám, hogy ne adjatok neki egy esélyt, hisz a maga formájában egy egyedi próbálkozás, ami már csak ezért is megérdemel némi figyelmet.

9 komment

Címkék: könyv magyar szubkultúra graffiti utcai banda tagelés

A bejegyzés trackback címe:

https://graff.blog.hu/api/trackback/id/tr254959687

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SET 2012.12.16. 15:54:39

Hol találunk még írásokat a könyvről?

palahniuk 2012.12.16. 18:51:01

Ezen a "kritikán" látszik, hogy úgy ült hozzá a szerző, hogy akármi is lesz, le fogja húzni a könyvet.
Én a héten elolvastam a könyvet, gondoltam utánanézek, mert nagyon érdekes volt. Örültem, hogy találtam egy graffitis fórumot, ahol belülről kaphatok a véleményt... Azt hittem, legalább ti, graffitisek Kicsit mások vagytok az átlagtól, de nem. Ugyanaz. (Bocs, a többiektől:)
Ez egy könyvkritika akar lenni, aminek az alapvető hibája az, hogy az elején leírja, hogy tényekkel fogja alátámasztani a véleményét, majd szenved itt nekünk egy darabig, de csak véleményt ad, nem tényeket, ami nem is lenne baj, ha ezt nem recenzió formájában tenné.

TINTA-TDF. Nekem, mint "szakmán" kívülinek ez a név eddig semmit nem mondott, és az elmúlt napokban figyelem a falakat, hátha elcsípek egyszer egy Tinta rajzot, esetleg taget. Ez nem elég? A cikk szerzőjének a rosszindulata azon is látszik, hogy oda sem írja, hogy úgy húsz oldalanként van egy ilyen sztori, önmagában igaza lenne, de így színtiszta tiszteletadás. Amúgy a könyv írója az életrajza szerint Vácra járt gimnáziumba, a könyvben pedig le van írva, hogy a Nyugati a TDF területe (yardja?). Ebből csak arra tudok következtetni, hogy ez a gyerek TDF graffitiken nőtt fel, mert a Nyugatiból óránként négy vonat megy Vácra az Elvira szerint. Én örülök, hogy kicsit megismertem ezt a TDF dolgot, nekem nagyon jó a falra nézve kicsit érteni mi van ott.

Ne legyél ennyire rossz indulatú. Akárki is írta ezt a könyvet, akármennyire is "szakmaiatlan" vagy nem, én máshogy nézek a falakra. Érdeklődve. És ez a lényeg.

Az meg nagyon rossz, hogy Gerlóczy Mártonnál(Ő írta a HVG-s kritikát) okosabb akarsz lenni abban, hogy mi van a regény mélyebb szintjein. Ez olyan, mintha ő akarna veled egy falon versenyezni. Inkább használjátok azt ki, hogy ezáltal néhol foglalkoznak a graffitivel majd talán, emberként néznek majd rátok, nem köpködő huligánként. Hajrá!

T508 · http://graff.blog.hu 2012.12.16. 19:42:04

@palahniuk: Óriásit tévedsz, azért csak most jelent meg az írás, mert teljesen elkeseredve ültem napokat felette, hogy hogy írjak erről úgy, hogy egyáltalán nem tetszett sajnos a könyv, ugyanis nagyon szerettem volna, hogy jó könyvet olvassak.

Ténykeről sehol nem volt szó, azt írtam az elején, hogy konkrétan illik összeszednem, hogy véleményem szerint mi a gond a könyvvel, ezt meg is tettem, nem volt egyszerű, az emberek általában annyit mondanak, ha valami nem tetszik, hogy "ez szar", és nekem is ez volt az első gondolatom, aztán meg kellett fogalmaznom, hogy miért... hát azért, amit leírtam. Ha valami nem érthető, akkor olvasd el még egyszer.

Külön vicces, hogy kritizálod azt, amit leírtam, ha kicsit nyitottabb lennél, nem kellett volna sznob módon megvárnod, amíg valaki egy igenis érdekes szubkultúráról egy - húha! - könyvet írjon, hanem enélkül is érdeklődhettél, utánanézhettél volna, viszont hidd csak el nekem, hogy az egész műfaj hangulatából semmit nem adott át a könyv, viszont azt gondoom, hogy LEHETETT VOLNA olyan könyvet is írni, ami tényleg megmagyaráz dolgokat ebből a szempontból is, nem csak azt, hogy szegény elkallódott kissrácok éjt nappallá téve drogoznak, isznak és amolyan társtevékenységként firkálgatnak is, mert a graffiti nem erről szól.

Ami meg a regény mélyebb szintjeit illeti, hagyjad már, persze, én is tudtam volna szívhez szólóan villogtatni a szociális érzékenységemet oldalakon keresztül, csak halálra untad volna magadat, és akkor megint csak nem a graffitiről lett volna szó, nem azt kapod meg, amiért idejöttél. És ehhez nem is kell "graffitis regény".

A te szociális érzékenységedhez meg külön gratulálok, hogy ezentúl emberként tekintesz a graffitisekre, miután ismét megerősítést nyert, hogy tolvaj drogos hülyegyerek mind. ANNYIRA JÓ LETT VOLNA nem azt olvasni a könyvben, mint ami a médiából és a különböző fórumokból folyik. Nem is tudom, hogy ezt az utolsó mondatodat hogy gondoltad...

palahniuk 2012.12.16. 20:00:09

@T508: szerintem ez nem graffitis regény, amit linkeltél interjút, abból látszik is, hogy a szerző sem annak szánta. a többi meg marketing. ha nem graffitis regényt vársz tőle, hanem a fiatalokról szólót, akkor ez egy jó könyv. az meg, hogy graffitizik benne a főszereplő, az egy érdekesség. nem a szerző tehet róla, hogy még semelyikőtök nem írt regényt erről. ha az ember hülye, akkor az jöhet le neki, hogy minden graffitis drogozik, stb (amúgy meg ne mondd már nekem, hogy a tízen éves graffitisek nem szívnak legalább annyit, mint a többi fiatal:)

a sértegetéseidre nem kívánok reagálni, az nem a színvonalam, azt meg nem tudom mennyire vagy jártas az irodalomban, így nem tudok neked példákat fölhozni, de ha olvastad Ellis Nullánál is kevesebbjét, akkor érdekes a párhuzam.

a sztereotípiás dolog amúgy vicces, mert ez a srác kurva jó zenét hallgat a könyvben és nem rap-et, pedig én azt hittem mind rap-et hallgattok:) meg bazdki ez olvas, gondolkodik, na mindegy, kívülállóként nekem érdekes volt, akárki akármit mond.

T508 · http://graff.blog.hu 2012.12.16. 20:42:14

@palahniuk: Nézd, ha graffitis regényként hirdetik, akkor én a graffiti blogon leírom, hogy ez nem jó annak. Ennyi. Ezen túl teljesen mindegy, hogy a szerző minek szánta a könyvet, hisz úgyis a marketinges információkkal együtt jut el az emberekhez.

Az pedig valóban vicces, hogy "kívülállóként" meglep, hogy valaki olvas, gondolkodik, és egy rakatnyi ember nem egyforma szar zenét hallgat.
De ezek szerint most továbbra is azt gondolod, hogy a graffitisek mind lopják a festéket, és szanaszét drogozzák magukat(ugye ezt le is írtad).

palahniuk 2012.12.16. 21:40:38

nem, csak azért írtam, mert a sztereotípiák szerint azt gondolják az emberek, hogy nem olvasnak, rap-et hallgatnak, stb. nem tudom miért szeretnéd, hogy rosszat gondoljak, sosem gondoltam semmi komolyabb rosszat a graffitisekről.

palahniuk 2012.12.16. 21:43:20

(a sztori szerint van egy gyerek aki szív meg graffitizik, nálam ezt a kettőt nem mosta egybe a könyv. egy egy ilyen karakter aztán kész)

T508 · http://graff.blog.hu 2012.12.16. 22:50:53

egyáltalán nem akarom, hogy rosszat gondolj a graffitisekről, csak próbáltam rámutatni, hogy ha erre a könyvre van szükség, - saját bevallásod szerint - hogy kiderüljön, nem minden graffitis hallgat rapet, akkor ennyi erővel viszont minden, ami megegyezik a sztereotípiákkal, igaz(olva is van), hisz ez van a könyvben. Szerintem te sem gondoltad ezt egészen komolyan.

Az a véleményem, hogy ahogy te is - mégis - utaltál rá, nyilván a hülye emberek gondolják komolyan a sztereotípiákat, elméletileg számukra tök jó lenne bemutatni, hogy azok nem feltétlenül igazak, és szerintem nem a zenei ízlés a legfontosabb pont a témában. Tök mindegy, ezek úgysem olvasnak könyvet.

Viszont azt gondolom, hogy egyrészt alapvetően unalmas a nem hülye emberek torkán is ugyanezeket a sztereotípiákat lenyomni, másrészt pedig ha amúgy maga az írás nem jó, akkor kifejezetten irritáló is.

Na mindegy, amúgy örülök, hogy kommenteltél, és megismerhettem a véleményedet, és sorry a cinikus stílusért.
süti beállítások módosítása