Van, aki bélyeget gyűjt, más hímezget, nekünk a festékszóró jutott. Mindenkit máshogy fog meg eme őrület, hírnév, adrenalin, önmegvalósítás, és folytathatnánk a sort. Falat vagy vonatot, legált vagy illegált, egyedül vagy csoportban, mindünket más hoz lázba. Különös érzés egy üres felületre színes rajzot készíteni, a semmiből egy valamit színes festékekkel, úgy, ahogy én akarom. Az „átlagember” nem szereti az összefirkált falakat, de soha nem is fogja megérteni mit érez valaki, akinek ott a neve, csoportja egy falon, ahol mindenki látja, aki csak arra vetődik. Persze az átlagembert nem is érdekli mi az a három betű vagy név, de minket igen, mert tudjuk ki járt, kik jártak ott.

 Talán a legfontosabb a motiváció kérdésében, ki miért kezd el festeni, mi ragadja magával. Látott egy teget a körúton, egy vonatrajzot a Nyugatiban, vagy egy szép színes szettet a Filán. Ez természetesen kihathat az útra, amit be szeretne járni a graffitivel, akit a vonatok fognak meg, valószínűleg arra törekszik, hogy vonatot festhessen, akit az arcképek, az karaktereket akar alkotni. Ez persze nem jelenti, hogy aki járműveket fest, ne pingálhatna női arcképeket, bár nem jellemző, hogy króm egészkocsik után valaki a legálfalnál pepecseljen egy Liptai Claudia portréval.

Amit talán sokan hamar el szeretnének érni, az az ismertség, elismertség, ez lehet az egyik legfőbb motivációs erő, mikor valaki graffitizni kezd. Mivel az eszközök könnyen elérhetőek (filcek, festékszórók), nincs akadálya összeírni miden kezünk ügyébe kerülő dolgot, és egy jól mutató aláírást (teget) könnyebb hamar kifejleszteni, mint egy stílust, amit fokozatosan fejlesztve lehet rajzokkal építeni a hírnevet. Viszonylag egyszerűbbnek tűnik a recept, mint egy hosszabb, de tartalmasabb pályafutással kivívni a respektet. Természetes hogy mindenki akar elismerést, de ez így is van rendjén, jól esik, ha megjelennek az ember művei valamely „független”, graffitivel foglalkozó internetes oldalon, magazinban, videóban vagy más orgánumban.

Sok embernek csak fellángolás a graffiti, de ez talán természetesnek is vehető fiatalkorban, mikor az ember keresi önmagát, kipróbál sok mindent, míg valaminél megragad. Egy másik nagy mozgatóerő az adrenalin, izgalmas, veszélyes dolgokat csinálni. Háztetőkre, metróra, különleges vonatokra festeni, akár nagyobb külföldi túrákat tartani teljesen ismeretlen területekre és/vagy nagyon szigorúan ellenőrzött vidékekre. Előfordulhat, hogy valaki akár még szűz vidékre „téved”, ahol nem is ismert a graffiti, de mint a magyar példa is mutatja, ezért néha nagy árat kell fizetni.

Van a firkászoknak egy része, akiket nem a hatalmas izgalmak, éjszakai portyák mozgatnak, hanem egy minél tökéletesebb rajz elkészítése teljesen legális körülmények között, minél vékonyabb vonalak, élethű alakok, vadabb stílusok kifejlesztésével. Van, akit nem zavar ha mindig ugyanarra a legálfalra fest, mert a lényeg a tökéletes elkészítése. Az itt felsorolt dolgok természetesen nem elszigetelhetőek egymástól, ezek kombinációja is előfordul, sőt talán kevesebb azaz eset mikor valakit csak egy dolog motivál a graffitiben.